2015. szeptember 24., csütörtök

"Özönvíz - Északi háború 1655-1660" kiegészítő

Mivel már nyár óta forgathatjuk, itt az ideje, hogy bemutassam a "The Deluge Northern War 1655-1660" magyarul "Özönvíz - Északi háború 1655-1660" angol nyelvű kiegészítőt.


A kiadvány mindenben eléri a már megjelent szabálykönyv színvonalát, a nyomdai munka, a borító és a lapok minősége nagyszerű, rengeteg új festmény és fénykép segít még jobban elmélyülni a korszak harcászatában.

Az időszak a szabálykönyvhöz képest szűkebbre lett véve, mindössze öt évet ölel fel, konkrétan Sienkiewicz "Özönvíz" című regényének eseményeire koncentrál, vagyis az 1655-1660-ig tartó második avagy kis északi háború résztvevőinek és csatáinak felelevenítését kívánja lehetővé tenni. A célkitűzés ismerete számunkra azért is fontos, mert a sereglisták kifejezetten az adott korszakra és területre koncentrálnak, így a Habsburgok (itt Holy Roman Empire) csak a lengyelországi kontingensüket állíthatják ki, így például a Magyar Királyság területén harcoló csapatait sajnos nem ismerteti a kiegészítő. Elérhető viszont a svéd szövetségben harcoló Erdélyi Fejedelemség serege, ami számomra a kiadvány legfontosabb, noha szerencsére messze nem az egyetlen, erénye.

A tartalom vázlatosan:

- Rövid szerkesztői üzenet
- Történelmi háttér ismertetése, kronológiával
- Minden nagyobb fejezet előtt egy hangulatos rövid "novella"
- Szabály javítások, kiegészítések
         - Mozgás
         - Roham
         - Új terep fajták (gabona-, szántóföld, út)
         - Különleges szabályok javítása (huzagolt csövű lőfegyverek, elit lovasság, pikás-lőfegyveres
           alakzat, stb. témakörökben)
         - Csatatér elhagyása
         - Több csapat közötti közelharc
         - Parancsnokok
         - Tüzérség
- Küldetések (új és átdolgozott küldetések, egyensúly és jutalmazó rendszerek)
- Sereglisták portya és hadosztály szinthez
         - Szállítás
         - Szövetségesek
         - Lengyel-Litván unió
         - Svéd Királyság
         - Brandenburgi Választófejedelemség és Porosz Hercegség
         - Német-római Császárság
         - Erdélyi Fejedelemség

Az "Özönvíz" fontos és értékes kiegészítés a szabálykönyv mellé, a kettő együtt tartalmazza a jelenleg érvényes szabályokat és aki szeretne magyar seregeket irányítani, végre megteheti.

2015. szeptember 8., kedd

Csatajelentés - Ha a folyó nem akadály

Ismét sor került egy izgalmas csatára a lengyel és svéd seregeink között. Ezúttal fontos folyami átkelőhelyek birtokbavétele szerepelt  a hadparancsban. A híd birtoklása három győzelmi pontot, a gázlóé kettőt, míg az ellenség partszakaszán saját egységgel rendelkezni egy pontot ért. A portyák egyenlő erővel vonultak fel, de a felderítésben ismét érvényesült a komoly lengyel fölény, ezért a lengyel parancsnok két erőltetett menetet (az egység az első forduló megkezdése előtt megtehet egy teljes mozgást) és a döntő pillanatot (a forduló elején újra dobhatja a kezdeményező dobást) választotta.

Úsztatáshoz vonuló lovasság

A felállás során mindkét fél láthatóan a híd megszerzésére koncentrált, a gázlóhoz csak kisebb különítményt indítottak. A lengyel fél nagy iramban vonult fel az átkeléshez, akár a folyón keresztül átúsztatva, de biztosítani kívánta az őket követő had túlpartra jutását. A svédek igyekezvén elkerülni a kimanőverezést, amire a mozgékonyabb lengyel seregnek mindig jó az esélye, lemondott a kezdeményezésről és védelemre rendezkedett be.

Seregeink megérkeztek

Az első kör a felvonulással telt. A svéd balszárny legszélén a dragonyosok lóról szálltak a folyópart közelében. Az arkebuzos reiterek a híd védelmére a dragonyosok mellé húzódtak. A svéd jobb szárnyon a páncélos svadron kivárt, hogy a megfelelő helyen avatkozhasson be.

A lengyel dragonyosok a svéd dragonyosokkal szemben foglaltak állást, a lengyel jobb szárny legszélén egy tatár különítmény kívánt átkelni a folyón, hogy a svédek oldalába kerülhessen. A hídnál felvonultak a derékhadat képviselő kozák és pancerni svadronok, köztük a két talpnyi elit páncélos zászlóval. 

A lengyel középhad

A lengyel balszárnyat egy jelentéktelen tatár csapat biztosította, akik bár nem képviseltek jelentős harcértéket, gyorsaságuk és jó manőverező képességük miatt kiválóan alkalmasnak bizonyultak, hogy megosszák a svédek figyelmét és ha csak időlegesen is, de megszerezzék a gázló feletti rendelkezést.

A második körben a lengyel jobb szárnyon a tatárok, hogy átúsztassanak, merészen belegázoltak a folyóba. A lengyel bal szárny  tatár lovassága megindult a gázló elfoglalására. A túlparton egy svéd arkebuzos osztag megkísérelte követni. A svéd dragonyosok hiába pazarolták muníciójukat, nem tudták zavarni a lengyelek felvonulását.
   
Védelemben

A harmadik kör elején a tatárok veszteség nélkül kigázoltak a folyóból a svédek által ellenőrzött parton. Az elit páncélos lovasság merész rohamra indult a hídon keresztül. A lengyel középhad a hídtól jobbra helyezkedve tömeges átkelésre készült a folyón. 

Össztűz!

A hősies roham a dragonyosok össztüzében megrendült, a lengyel lovasság virága elveszett. A svéd jobb szárnyon a reiterek visszaszerezték az ellenőrzést a gázló felett. A páncélos reiterek a lengyel hadmozdulatokat követve megindultak a veszélyeztetett partszakaszra.

A negyedik körben az innenső partra jutott tatárok rohamhoz készülődtek az időközben pozíciót változtató dragonyosok ellen, akik bár a tatárok ellen sikeresen biztosították veszélyeztetett oldalukat a túlpartról tüzelő lengyelek számára kiváló célpontot nyújtottak. Ám a vörös mundéros dragonyosok tüze pontatlannak bizonyult.
   
Veszélyben a bal szárny

Az arkebuzos reiterek megkísérelték elrettenteni a páncélos kozákokat a hídon való átkeléstől, a páncélos reiterek pedig a folyón keresztül érkező lengyel lovasság ellen indultak. A gázló végül svéd kézre került, de a tatár csapat a távolból nyílzáport zúdított az átkelésben lévő reiterekre.

Az ötödik körben a rohamozó tatárok átszáguldottak a svéd dragonyosok tüzén, ám a közelharcot elveszítették és rendezetlenül hátráltak. A hátuk mögött felfejlődő kozák svadron nem zavartatta magát, kapitányuk bízott benne, hogy a tatár lovasság idejében kitér az útjukból. A gázlónál a túlpartra gázoló svéd arkebuzosok védelmi állást vettek fel, tüzükkel a gyengébb tatár lovasságot fenyegetve.

A hatodik körben a tatár lovasság rendezte sorait, új parancsa értelmében rohamra indult a páncélos reiterek ellen, hogy utat engedjen a dragonyosokra zúduló kozák svadronnak.

 Mi lehet még ebből?

A tatárok nem bírtak a reiterekkel, a kozákok pedig természetesen szétszórták a dragonyosokat. A hetedik kör nagyon izgalmasan kezdődött volna, de a küldetés hat körös és sajnos időnk sem volt több. Mindkét félnek volt csapata az ellenség partján 1-1, a gázló svéd kézbe került 3-1, a híd pedig az objektíva 10 cm-es közelében lévő kétszer annyi lengyel talp miatt (arkebuzos 3 talp vs pancerni 6 talp - a 10 cm-es kör igazából a hídon kezdődött volna) a lengyeleké lett, így 3-4 a lengyelek javára. Ha nagyon gonosz a lengyel játékos, akkor kihasználva az úsztatási képességüket, az utolsó pillanatban  a híd két oldalán bezúdul a folyóba a lehető legtöbb egységével, felszalad a hídra a maradékkal és nyugodtan hátradőlhet. Nem így játszottunk. Izgalmas csata volt, amit érdemes lett volna folytatni. Ha a lengyelek szerzik meg a kezdeményt a nem létező hetedik körben, talán ők nyernek. Ha a svédek, akkor esetleg ők. Mivel komoly erők maradtak a csatatéren, biztosat csak akkor tudhatunk, ha lejátsszuk egyszer.



2015. szeptember 3., csütörtök

Csatajelentés - "Elfoglalni! Megtartani! Bármi áron."

Az "Özönvíz" kiegészítő alapján játszott első összecsapásra stílusosan az Alkímista Laboratórium legutóbbi hatalmas esőzés által elöntött pince klubjában került sor. Jó hír, hogy Eon személyében új játékossal és igényesen festett hadaival, új lengyel sereggel bővült a Magyar Tűzzel-Vassal Baráti Kör.

A "Foglald el és tartsd meg!" küldetést választottuk, mely szerint három stratégiai fontosságú pontot kell birtokolni a csapatoknak, ebből a pálya közepén elhelyezkedő magaslat 4 győzelmi pontot, míg a két másik 2-2 pontot ér, a játék 6 fordulós.

Felállás az 1. forduló elején

 Mind a lengyel, mind a svéd portya 12 pontos volt. A portyákról elmondható, hogy több egység már nem is volt hozható, így példának okáért a svéd dragonyosok a dobozban maradtak. Az egyenlő pontszámú erők miatt nem került sor kiegyensúlyozó hatások választására.

Azonban a lengyel sereg jóval komolyabb felderítési potenciállal bírt, így Eon választhatása és a kocka szeszélye alapján a fenti képről még hiányzik a svéd páncélos reiter svadron, akik a lengyelek jó manőverezése miatt az első forduló végéig nem képesek elérni a svédekre erőltetett helyszínt, valamint a sima reiterekből álló bal oldali svadron nem tudott végleg összeállni a lengyelek felvonulása előtt, ezért egy 4 és egy 2 "talpas" egységben kell végigharcolnia az előtte álló összecsapást. A lengyelek kihasználva felderítési előnyüket dragonyosaikkal erőltetett menetben megközelítették a védekezéshez előnyös terepet jelentő magaslatot (a legfontosabb objektívát), a szintén erőltetett menetben haladó oláh könnyűlovasok fedezete alatt.

Az első fordulóban a seregek felvonulása képezte a cselekvések döntő többségét. A dragonyosok elérve a magaslat tetejét hátraküldték lovaikat, elhatározva, hogy utolsó csepp vérükig védik az anyaföld e talpalatnyi, de döntő fontosságú szegletét. A lengyel sereg többi egysége lázasan igyekezett a felfejlődő svéd megszállók közelébe jutni.

A még hatásos lőtávolságon kívül járó arkebuzos reiterek tűzpárbajba bonyolódtak a dragonyosokkal, minden komolyabb eredmény nélkül. A forduló végén a svédek jobb szárnyán megérkeztek a túlélőképességük miatt legnagyobb harcértéket képviselő páncélos rajtárok.

A 2. forduló kezdete

 A második forduló során seregük két szárnyán a svéd egységek is igyekeztek roham pozícióba kerülni. A középhadat képező arkebuzos reiterek sikeres tüzelésükkel kivetették előnyös állásaikból a dragonyosokat, akik némiképp összezavarodva hátráltak az erősítés megérkezéséig. A lengyel ezredes kapitány a válogatott legényekből álló szívós pancerniket a szorongatott dragonyosok megsegítésére rendelte.

 3. forduló - "Hegyibe!"

A következő forduló mozgalmasan zajlott: a teljes arcvonalon rohamra indultak és összecsaptak a csapatok. A svéd balszárnyon a  két századból álló (négy talpnyi) arkebuzos reiter svadron egy szántó közepén csattant össze az ügetésben érkező kozáksággal. A terep mindkét fél számára megakadályozta, hogy kellő lendületet nyerjenek, így a roham kevésbé bizonyult hatékonynak. A kozákok első soraitól pár méterre a svéd lovasok pisztolyaikból össztüzet zúdítottak, veszteséget okozva a lengyeleknek, de a közelharcot végül a kozák kardok döntötték el, menekülésre kényszerítve a létszámhátrányban lévő, osztagparancsnokuk személyes jelenléte ellenére is megingott reitereket (a morál tesztnél 10-est dobtam). Itt hibásan emlékeztem a szabályokra: a természetes 10-es nem automatikusan vesztett morál, így csak visszavonultak volna, nem futnak. De futottak, hibásan teljes mozgással, az alap mozgás helyett, és ráadásként nyílt rendbe kellett volna szóródniuk, ami elmaradt.

 A magaslaton szorongatott dragonyosok segítségére érkező páncélos kozákok megfutamították az arkebuzos reitereket (ismét egy remek dobás morálra), akik a következő körben lefutottak a csatatérről, mivel konzekvensen itt is teljes mozgással menekültek alap mozgás helyett (teljes mozgást csak a következő körben kell megtenniük, ha nem sikerül újjászervezni őket a parancsnoknak) és kikerültek a parancsnok 20 cm-es parancs kiadási sugarából.

A 3. forduló végére több parancsnok is 
veszélyes helyzetbe került

A svédek jobb szárnyán a páncélos reiterek összecsaptak a kozákokkal, menekülésre kényszerítve őket, üldözés közben a hátvédet képező oláh könnyűlovasokat is megzavarták. A másik oláh zászló ellenben jól szerepelt és megtépázta a kissebbik arkebuzos különítményt.

A kör végén három parancsok is kellemetlen helyzetbe kerülhetett volna, mivel a menekülő egységek fedezetlenül hagyták őket az ellenség kényére - kedvére. Ha nem csak pisztoly van a fenyves előtti reitereknél...

Közel a vég

A negyedik forduló elején a svéd balszárny újjászervezésre került. A maradék arkebuzos ritterekkel végzett az oláh könnyűlovasság, bosszúból a páncélos svédek legázolták a domb védőit.

Az ötödik fordulóra az objektívák svéd kézen voltak, a még pályán lévő svéd portya valamivel nagyobb erőt képviselt ellenfelénél, de a szerencse szeszélyéből még akár meg is változhatott volna a helyzet, az idő azonban közbeszólt. Közös megegyezéssel felhagytunk a harccal.