Kozákok vs Svéd Királyság
"Ezerhatszáznegyvenhét. Különös esztendő. Égen és földön különféle jelek rendkívüli csapásokat és eseményeket jósoltak.
"Ezerhatszáznegyvenhét. Különös esztendő. Égen és földön különféle jelek rendkívüli csapásokat és eseményeket jósoltak.
Az akkori krónikások szerint tavasszal a Vad Mezőkről hallatlan tömegekben özönlött fel a sáska, elpusztítva vetést és rétet, ami a tatár betörések előhírnöke volt. Nyáron teljes napfogyatkozás volt, majd üstököscsillag jelent meg az égen. Varsóban a város fölött úszó fellegekben sírdombot és tüzes keresztet láttak. Az emberek böjtöltek, és alamizsnát osztogattak, mert sokan azt állították, hogy döghalál jön az országra, s kiveszejti az emberi nemet. Végül olyan enyhe tél következett, amilyenre a legvénebb emberek sem emlékeztek. A déli vajdaságokban a vizek be sem fagytak, ellenben az olvadozó hótól naponta felduzzasztva, kiléptek medrükből, s elöntötték a környéket. Sűrű esőzések jártak. A felázott sztyepp egyetlen hatalmas morotvává változott, délben pedig oly erősen tűzött a nap, hogy a Vad Mezőkön, a braclawi vajdaságban - csodák csodájára! - december közepén zöld fű borította a sztyeppet és a legelőket. A méhesekben a rajok nyüzsögni, dongani kezdtek, a tanyákon bőgött a jószág. Mivel pedig a természet rendje szemlátomást így felborult, a Ruténföldön mindenki rendkívüli eseményeket várt, s nyugtalan lelkét és szemét főleg a Vad Mezők felé fordította, mert onnan könnyebben jöhetett a baj, mint bármely más vidék felől.
Pedig a Vad Mezőkön semmi különös nem történt, nem is voltak ott másminő harcok és csatározások, mint amelyek rendszerint folytak, s amelyekről csak a keselyű, vércse, holló és a mező vadja tudott.
Mert hát ilyenek voltak azok a Vad Mezők. Délnek, a Dnyeper felől valamivel Czehrynen, a Dnyeszter felől pedig Humanyon túl már megszakadtak az emberi települések utolsó nyomai is, még távolabb már csak tavak terjengtek, a tenger felé pedig nem volt más, mint sztyepp és sztyepp, melyet keret gyanánt fogott közre a két folyó. A Dnyeper ívében a Nyizsen, a porogon túl még pezsgett a kozák élet, ellenben a Mezők mélyén már senki sem tanyázott, legfeljebb itt-ott a part mentén mint sziget a tengerben zöldellt egy-egy gyepű. A föld de nomine a Köztársaságé volt, de teljesen puszta. A Köztársaság megengedte a tatároknak, hogy ott legeltessék jószágaikat, mivel azonban a kozákok ennek gyakran ellene szegültek, a legelők gyakorta csataterekké váltak.
Hány csatát vívtak ott, hány ember esett el, soha senki meg nem számolta, fel nem jegyezte. Csak a keselyűk, vércsék és hollók látták, aki azonban távolról hallotta a szárnycsattogást, károgást, vagy egy hely fölött keringő madárrajt látott, az tudta, hogy ott temetetlen emberi hullák vagy csontok hevernek... Úgy vadásztak emberekre a magas fűben, akár farkasra vagy antilopra. S vadászott mindenki, aki akart. A törvény üldözte ember a vad pusztába menekült, a jószágot fegyveres pásztor őrizte, a lovagok kalandot, a latrok zsákmányt kerestek ott. A kozák tatárra, a tatár kozákra vadászott. Olykor egész fegyveres csapatok őrizték a gulyákat a támadókkal szemben. Puszta volt ez a sztyepp, s mégis tele veszedelemmel, csendes, de egyszersmind fenyegető, nyugodt, de tele tőrvetéssel. Vad volt nemcsak a Vad Mezők, hanem a vad lelkek miatt is."
Henryk Sienkiewicz: "Tűzzel-vassal"
Pénteken sikerült összehoznunk egy csatát Matusyval a D21-ben. A nemrég elkészült kozákjai és a svéd zsoldban harcoló lovasaim csaptak össze az "Őrjárat" küldetés szerint - mindkét oldal generálisai patrolokat küldtek ki a vonuló seregek védelmére, s a sors úgy hozta, hogy két csapat egymásra bukkant, miközben az ellenség és hasznos információk (domborzat, védhető pontok, ivóvíz és élelem) után kutattak.
A játéktér 120 x 120 cm nagyságú, a középvonaltól 30-30 cm-re állhatnak fel a seregek, három felderítendő pont (a képen sárga kristályok) található, melyek 10 centiméteren belülről deríthetők fel a kör végén. A felderítés magában nem elég egy döntő győzelemhez, hasznos és kívánatos, ha szétverjük az ellenséges portyát.
Kozák erők / 9 FSP:
Ezredes (nagyon tehetséges, 4 parancs ponttal)
8 talp "molojci" vagyis kozák legények, csóró felük lándzsával, módosabb felük rossz minőségű tűzfegyverrel
4 talp lajstromos kozák legény jó minőségű tűzfegyverrel
2 talp felderítő rossz minőségű tűzfegyverrel
2 szekér, az egyiken kézi ágyú
3 talp lovasított kozák legény rossz minőségű tűzfegyverrel
Svéd erők / 9 FSP:
Ezredes (tapasztalt svéd veterán, 3 parancs ponttal)
5 talp veterán páncélos zsoldos reiter - pisztollyal
2 talp veterán arkebuzos zsoldos reiter - arkebuzzal
3 talp veterán arkebuzos zsoldos reiter - arkebuzzal
4 talp veterán dragonyos - félmuskétával
A svéd lovas csapat nagyobb felderítési potenciállal bírt, már viszonylag korán észrevették a nyikorgó szekerek mellett vonuló talpas hordát, ezért 3 századnyi arkebuzos rajtár előrenyargalt, hogy biztosítsa a pálya jobb szélén található felderítési pontot. A kozákok számára létfontosságú jól védhető állás kialakítása, ezért úgy tervezik meg útvonalukat, hogy ha lehet mindig legyen a közelben valami védelemre alkalmatos terep, különleges szabályuknak köszönhetően már rögtön az összecsapás elején birtokukba került egy domb - a játék további részében innen és a szekerek mögül szórták az áldást. A kozák jobb szárnyat a domb védelmét (közelharcban előnyt jelent) élvező 8 talpnyi molojci biztosította, hátuk mögött ugrásra készen lándzsás társaik, akik szükség esetén előre siethetnek és megkísérelhetik felfogni egy lovasroham erejét. A középhadat a kiváló lajstromos kozákok adták, akik a második körtől már a felállított szekérvár védelmét és tűzerejét is magukénak tudhatták.
A svéd bal szárnyon a dragonyosoknak igyekezniük kellett tüzelőállást foglalni a domb előtt, így félmuskétáikkal még időben felpuhíthatnák a dombon berendezkedett védőket, hogy egy sikeres rohammal elsöpörhesse őket a páncélos reiter osztag. A jobb szárnyon sikeres felderítést végrehajtó arkebuzosok feladata a kozák lovasság féken tartása, megtörése volt.
Az első két kör mindkét részről főként a pozíciók elfoglalásával telt, kozák részről felbukkantak az erdő mögött rejtőzködő felderítőik, a svédek szerencséjére már létszámuk sem volt elég, hogy rémületet keltsen a sokat látott veteránokban.
A svéd jobb szárnyon az arkebuzosok megindultak a kozák felderítők ellen, akik jó orvlövészek és így fájó tüskét jelenthetnek a sereg oldalában. A bal szárnyon lévő arkebuzosok a meredek domboldalon nem tudtak volna leereszkedni, ezért inkább csatlakoztak a kozák főerők elleni támadáshoz. A középhad páncélos reiterei és a dragonyosok megközelítették a kozák állásokat. A kozákok golyózáporral árasztották el a felvonuló svédeket, amit a dragonyosok viszonoztak. A páncélos reiterek egy egész századot vesztettek, rendezetlen hátrálásba fogtak, amin a csapathoz csatlakozó ezredes csak három kör alatt tudott felülkerekedni (két körben 10-est dobtam 10 oldalú kockán - a legrosszabb eredmény, a harmadikban 8-ast, de szerencsére az ezredes parancspontért javította a morál értékét).
A játék fennmaradó részében a svéd balszárnyon a kozák felderítők szétlőtték az arkebuzosokat, a dragonyosok tűzpárbajt vívtak a kozák legényekkel, a kozák lovasok megküzdöttek a jobb szárny arkebuzos reitereivel, és döntő eseményként a páncélos reiterek rohama vérbe fulladt az ólomzáporban.
Szomorú nap volt a svédeknek: szinte a teljes patrolt szétverték a kozákok, míg ők maguk egy századot sem veszítettek.
Érdeklődéssel olvastam a csatajelentést, köszi érte. Ennek a játéknak kábé mekkora a belépési költsége?
VálaszTörlésStart szett - a kis portya - mar kb. 10.000 tol.
VálaszTörlésTetszenek a kepek, sracok. A kozakok mindik kellemetlen ellenseg, foleg mikor megy nekik a loveszet.
Envoy: írj a szarnyashuszar@gmail.com-ra és megbeszéljük a részleteket! Szívesen látunk Budapesten bemutató játékra.
VálaszTörlésÓ, köszönöm! Valamikor sort fogok rá keríteni, annyi a probléma, hogy nem a fővárosban lakom, szóval igényel kis szervezést. Meg persze ez azt is jelenti, hogy hétvégén tudok mozdulni.
Törlés