2015. szeptember 8., kedd

Csatajelentés - Ha a folyó nem akadály

Ismét sor került egy izgalmas csatára a lengyel és svéd seregeink között. Ezúttal fontos folyami átkelőhelyek birtokbavétele szerepelt  a hadparancsban. A híd birtoklása három győzelmi pontot, a gázlóé kettőt, míg az ellenség partszakaszán saját egységgel rendelkezni egy pontot ért. A portyák egyenlő erővel vonultak fel, de a felderítésben ismét érvényesült a komoly lengyel fölény, ezért a lengyel parancsnok két erőltetett menetet (az egység az első forduló megkezdése előtt megtehet egy teljes mozgást) és a döntő pillanatot (a forduló elején újra dobhatja a kezdeményező dobást) választotta.

Úsztatáshoz vonuló lovasság

A felállás során mindkét fél láthatóan a híd megszerzésére koncentrált, a gázlóhoz csak kisebb különítményt indítottak. A lengyel fél nagy iramban vonult fel az átkeléshez, akár a folyón keresztül átúsztatva, de biztosítani kívánta az őket követő had túlpartra jutását. A svédek igyekezvén elkerülni a kimanőverezést, amire a mozgékonyabb lengyel seregnek mindig jó az esélye, lemondott a kezdeményezésről és védelemre rendezkedett be.

Seregeink megérkeztek

Az első kör a felvonulással telt. A svéd balszárny legszélén a dragonyosok lóról szálltak a folyópart közelében. Az arkebuzos reiterek a híd védelmére a dragonyosok mellé húzódtak. A svéd jobb szárnyon a páncélos svadron kivárt, hogy a megfelelő helyen avatkozhasson be.

A lengyel dragonyosok a svéd dragonyosokkal szemben foglaltak állást, a lengyel jobb szárny legszélén egy tatár különítmény kívánt átkelni a folyón, hogy a svédek oldalába kerülhessen. A hídnál felvonultak a derékhadat képviselő kozák és pancerni svadronok, köztük a két talpnyi elit páncélos zászlóval. 

A lengyel középhad

A lengyel balszárnyat egy jelentéktelen tatár csapat biztosította, akik bár nem képviseltek jelentős harcértéket, gyorsaságuk és jó manőverező képességük miatt kiválóan alkalmasnak bizonyultak, hogy megosszák a svédek figyelmét és ha csak időlegesen is, de megszerezzék a gázló feletti rendelkezést.

A második körben a lengyel jobb szárnyon a tatárok, hogy átúsztassanak, merészen belegázoltak a folyóba. A lengyel bal szárny  tatár lovassága megindult a gázló elfoglalására. A túlparton egy svéd arkebuzos osztag megkísérelte követni. A svéd dragonyosok hiába pazarolták muníciójukat, nem tudták zavarni a lengyelek felvonulását.
   
Védelemben

A harmadik kör elején a tatárok veszteség nélkül kigázoltak a folyóból a svédek által ellenőrzött parton. Az elit páncélos lovasság merész rohamra indult a hídon keresztül. A lengyel középhad a hídtól jobbra helyezkedve tömeges átkelésre készült a folyón. 

Össztűz!

A hősies roham a dragonyosok össztüzében megrendült, a lengyel lovasság virága elveszett. A svéd jobb szárnyon a reiterek visszaszerezték az ellenőrzést a gázló felett. A páncélos reiterek a lengyel hadmozdulatokat követve megindultak a veszélyeztetett partszakaszra.

A negyedik körben az innenső partra jutott tatárok rohamhoz készülődtek az időközben pozíciót változtató dragonyosok ellen, akik bár a tatárok ellen sikeresen biztosították veszélyeztetett oldalukat a túlpartról tüzelő lengyelek számára kiváló célpontot nyújtottak. Ám a vörös mundéros dragonyosok tüze pontatlannak bizonyult.
   
Veszélyben a bal szárny

Az arkebuzos reiterek megkísérelték elrettenteni a páncélos kozákokat a hídon való átkeléstől, a páncélos reiterek pedig a folyón keresztül érkező lengyel lovasság ellen indultak. A gázló végül svéd kézre került, de a tatár csapat a távolból nyílzáport zúdított az átkelésben lévő reiterekre.

Az ötödik körben a rohamozó tatárok átszáguldottak a svéd dragonyosok tüzén, ám a közelharcot elveszítették és rendezetlenül hátráltak. A hátuk mögött felfejlődő kozák svadron nem zavartatta magát, kapitányuk bízott benne, hogy a tatár lovasság idejében kitér az útjukból. A gázlónál a túlpartra gázoló svéd arkebuzosok védelmi állást vettek fel, tüzükkel a gyengébb tatár lovasságot fenyegetve.

A hatodik körben a tatár lovasság rendezte sorait, új parancsa értelmében rohamra indult a páncélos reiterek ellen, hogy utat engedjen a dragonyosokra zúduló kozák svadronnak.

 Mi lehet még ebből?

A tatárok nem bírtak a reiterekkel, a kozákok pedig természetesen szétszórták a dragonyosokat. A hetedik kör nagyon izgalmasan kezdődött volna, de a küldetés hat körös és sajnos időnk sem volt több. Mindkét félnek volt csapata az ellenség partján 1-1, a gázló svéd kézbe került 3-1, a híd pedig az objektíva 10 cm-es közelében lévő kétszer annyi lengyel talp miatt (arkebuzos 3 talp vs pancerni 6 talp - a 10 cm-es kör igazából a hídon kezdődött volna) a lengyeleké lett, így 3-4 a lengyelek javára. Ha nagyon gonosz a lengyel játékos, akkor kihasználva az úsztatási képességüket, az utolsó pillanatban  a híd két oldalán bezúdul a folyóba a lehető legtöbb egységével, felszalad a hídra a maradékkal és nyugodtan hátradőlhet. Nem így játszottunk. Izgalmas csata volt, amit érdemes lett volna folytatni. Ha a lengyelek szerzik meg a kezdeményt a nem létező hetedik körben, talán ők nyernek. Ha a svédek, akkor esetleg ők. Mivel komoly erők maradtak a csatatéren, biztosat csak akkor tudhatunk, ha lejátsszuk egyszer.



2 megjegyzés: